Ülök a kocsmámban és..azt gondolom, hogy nem kell beszarni
2011. Május 16. hétfő, 07:52

Ülök a kocsmámban és azt hallom,  nem kell beszarni. Ezt állítja a kocsmatöltelék barátom: 

- Nem kell beszarni!
- Miért mondod?
- Hát, mert tényleg nem kell beszarni attól ami van, de még attól sem, amitől sokan tartanak, mert...
- Már úgy érted, hogy a jelenlegi politikai kurzustól?
- Persze.
- Kit érdeklenek? Miből gondolod, hogy bárki is be lenne szarva tőlük? Volt már ilyen, és lesz is ilyen.
- De az emberek nagy része meg van félemlítve.
- A francot. Nem fél ebben az országban senki semmitől, mindenki szarik minden szabályra, törvényre. Itt születtünk, itt élünk mi magyarok már több mint ezer éve. Mi a franctól féljünk? Hogy visszajönnek az oroszok, a németek, az osztrákok, a törökök, a tatárok, vagy mitől? Szarnak ezek ránk. Eszük ágában sincs visszajönni
- Nem is tőlük félnek az emberek.
- Akkor meg kitől? Csak nem magyarok félnek magyaroktól? Ne röhögtess már! Az előbb te mondtad, hogy nem kell beszarni, én meg azt mondom, hogy nem is lehet, meg nincs is mitől, meg egyáltalán....
- Mit egyáltalán? A jelenlegi politikai kurzus rátört a demokráciára, diktatórikus rendszert épít ki, nem törődik az ország azon részével, amelyik nem vallja a nézeteit. .
- Ne hülyíts! Mi ebben az új? Ez mindig így volt. Ezer éve. Forró ólmot öntöttek a fülébe, karóba húzták, felnégyelték, kerékbe törték, tüzes trónra ültették tüzes koronával, megvakították, felakasztották, agyonlőtték. És persze ez azért más civilizált országokban is így volt. Hol vagyunk most ehhez képest?
- Azért, hogy nem veszik senki életét, még tönkre tudnak tenni milliókat.
- Igaz, és másik százezrek meg még jobban élnek. Ez nem ok a beszarásra, hiszen ez a játék lényege. Ami szintén nem új. Vagyis: ha azt akarod, hogy neked marha jól menjen, minél kevesebb erőfeszítéssel minél nagyobb vagyonra, hatalomra, jólétre tehess szert, ezt csak mások rovására tudod megvalósítani. Magyarul valakivel jól ki kell baszni, hogy neked még jobb legyen. Ez be van építve a mostani rendszerbe, de be volt az előzőbe, és az azt megelőzőkbe is.
- Akkor szerinted semmi sem változik, minden olyan szar, mint korábban is volt.
- Dehogy. A világ átlagosan nézve halad előre. Akkor is, ha egyre több embernek szar az élete, és egyre kevesebbnek meg állati kellemes. Az átlag mindig egy kicsivel feljebb van, és ez akkor is igaz, hogyha tudjuk, a szegények még szegényebbek lesznek a gazdagok meg még gazdagabbak. De a kettejük átlagából az jön ki, hogy kurvára halad a világ előre.
- Ez neked előre?
- Persze. Nem is az a kérdés, hogy hátra, mert hátra soha nem megy a történelem. A kérdés az, hogy mi van ott elől, ahová haladunk.
- Szerinted?
- A totális csőd van szerintem.
- Akkor mégiscsak lenne alapja, hogy az emberek be legyenek szarva. Magad is ezt erősíted meg.
- Dehogyis. Tényleg nem kell beszarni. Egyszerűen át kell igazolni a nyertes csapatba, át kell menni az út napos oldalára. Magyarul a vesztes többségtől meg kell lépni, és be kell állni a nyertesek brancsába. Ez a társadalom, amelyben most élünk erről szól. Nyertesnek kell lenni!
- Mindenki nem lehet nyertes, mindig a vesztesek vannak többségben.
- Hát persze, évezredek óta. Ezért mondom, hogy át kellene végre állni a jó oldalra, vagyis oda, ahol a pénz, a gazdagság, a hatalom van. Otthagyni a nyavalygó többséget, mert azok az örök vesztesek. Mindig azok akarják felforgatni a világot, és átírni a játékszabályokat, akik az adott játékban képtelenek nyerni. Aki nyert az adott játékszabályok mellett, soha nem akarja megreformálni a rendszert. Maximum azért, hogy ő még többet nyerhessen a többiek rovására.
- Konkrétabban?
- Be kell lépni a Fideszbe. Egészen konkrétan.
- Baszd meg, ha mindenki belép, akkor nem lehetsz a jómódú kisebbség tagja? Akkor megint a többség oldalára kerülsz, aki szerinted mindig szív.
- Na ja odaát is helyezkedni kell apukám. Azért mert a jó oldalon állsz, az még önmagában nem jelenti, hogy – mondjuk – a zsákmányosztásnál ugyanannyit kapsz, mint az alfahímek. Azon az oldalon, a győztesek oldalán is folyik a harc a jó pozíciókért. Hogy ott is a győztes kisebbség közé verekedhesd magad, még keményebben meg kell küzdened. Különben csak töltelék maradsz, aki legfeljebb jó pofát vághat egy rossz játékhoz.
- Öregem, akkor odaát se fenékig tejföl az élet.
- De nem ám. Észnél kell nagyon lenni, mert egy pillanatra nem figyelsz, és jön egy új titán, aki oda akar férni, jó közel a vályúhoz és pillanatokon belül kitúr.
- Hát baszd meg, ki a franc akar egész életében a vályúért harcolni? Foggal körömmel a pozíciójáért küzdeni, minden lehetséges eszközzel? Ez rosszabb, mint lúzernek lenni.
- Így látja ezt a többség, az úgy nevezett rendes emberek. Ez a legnagyobb tőkéje azoknak, akik a győztes oldalon vannak. Tudni illik, az emberek egy jelentős részének skrupulusai, erkölcsei meg igazságérzete, meg ilyesmijei vannak. Erre alapozhatnak, alapoznak és nyernek is a győztes oldalon állók. Mivel hogy nekik ilyen nincs, ami fékezné őket.
- Szar lehet nekik, nem?
- De.
- Akkor mindig ők lesznek a gazdagok, a sikeresek és a hatalmasok?
- Mindig.
- Magyarul ebbe bele kell nyugodni?
- A francot. Le kell vetkőzni a skrupulusokat, az erkölcsi fékeket, és oda kell baszni nekik.
- Hogy? Minek?
- Hogy legalább egy kicsit helyet cserélhessünk. Egy időre.
- Mennyi időre.
- Legalább négy évre. A következő választásig.

 

FacebookStartlapIWIW

Hozzászólások
Hozzáadás
Szólj hozzá!
Név:
Email:
 
Website:
Tárgy:
 
Írd be a képen látható biztonsági kódot!

3.20 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 

Bicolor template supported by Naturalife Greenworld