Ülök a kocsmámban ….Orbán Viktor megdönti a kapitalizmust

Legfrissebb

Napi ajánlat

Ülök a kocsmámban ….Orbán Viktor megdönti a kapitalizmust

2010. Július 31. szombat, 03:54

Ülök a kocsmámban.... előttem fehéren feketén:„Mégis változik a világ. És a kapitalizmus igenis válságban van, mivel egy élhetetlen világot hozott össze.” Konkrétabban: ez nem a Népszava vezércikke, hanem Bayer Zsolt polgártársunk egyik júliusi opusa a Magyar Hírlap nevű akármiben.

„A burzsoázia, ahol uralomra jutott, szétrombolt minden hűbéri, patriarchális, idillikus viszonyt. Könyörtelenül széttépte a tarkabarka hűbéri kötelékeket, melyek az embert természetes feljebbvalójához fűzték, s nem hagyott meg más köteléket ember és ember között, mint a meztelen érdeket, az érzés nélküli „készpénzfizetést”.

A jámbor rajongás, a lovagi lelkesedés, a nyárspolgári érzelgősség szent borzongását az önző számítás jeges vizébe fojtotta. A személyi méltóságot csereértékké oldotta fel, és az oklevelekben biztosított, nehezen szerzett számtalan szabadság helyébe az egy lelkiismeretlen kereskedelmi szabadságot iktatta.

Egyszóval, a vallási és politikai illúziókba burkolt kizsákmányolás helyébe a nyílt, szemérmetlen, közvetlen, sivár kizsákmányolást állította. A burzsoázia megfosztotta dicsfényüktől az összes eleddig tisztelt és jámbor félelemmel szemlélt tevékenységeket. Fizetett bérmunkásává változtatta az orvost, a jogászt, a papot, a költőt, a tudomány emberét.”

Ez utóbbi idézet már Karl Marxtól és Frederich Engelstől származik a Kommunista Kiáltványukból. Csak azért citálom őket ide, mert sokkal képszerűbben és világosabban fejezik ki Bayer Zsolt mondanivalóját. A két úriember nem csak nagy gondolkodó, de Bayernél egy hangyányival jobb publicista is volt. Ez persze nem von le semmit Bayer érdemeiből, akit nagy szeretettel üdvözlünk a fedélzeten, a kapitalizmus bírálóinak klubjában, akik számára – mint ahogy Bayer Zsolt számára is – fontos alapmű a kommunista kiáltvány.

Ennél is örvendetesebb, hogy maga a nagy Orbán, a Viktor is azt mondá, amit a Kommunista Kiáltvány. Bayer Zsolt után idézve: „A székelyföldi Tusnádfürdőn Orbán azt találta mondani, hogy válságban van a nemzetközi kapitalizmus”. Elvonatkoztatva attól, hogy vannak azért akik ennél már régen tovább mentek, és azt állítják, hogy a kapitalizmus önmagában válságok sorozata, vagyis a kapitalizmus maga a válság, és a kivételes állapot, amikor éppen nincs válságban, azért ez nem semmi. Orbánnak Tusnádfürdőn megvilágosult, és rájött arra, amire Marx és Engels 1848-ban.

Az, hogy egy kinyilatkozás Bayer Zsolt, vagy Orbán Viktor szájából nem eredeti, az nem homályosítja el azt az örömet, amit a fölött érzünk, hogy a Fidesz, de legalábbis első számú dalnoka, valamint felkent vezére néhány átminősülés után, végre legalábbis verbálisan megérkezett a baloldalra, és – nem akarok nagy szavakat használni – de, ami igaz az igaz, kommunista lett.

Nálam ez nem pejoratív, tehát kéretik nem megsértődni. Helyette érdemes a kellő tiszteletet megadni a két elvtársnak, amiért megtették ezt a nagy utat, a liberális Fidesztől, a konzervatív keresztény Fideszt is meghaladva, egészen a baloldali, mit baloldali kommunista Fideszig.

Bayer Zsolt még egy fontos aspektusra hívja fel lankadó figyelmünket: „mindjárt lehülyézték a balliberális médiacsapatok. Ugyanazok, akik húsz-egynéhány évvel ezelőtt még azért hülyézték le, mert azt merte mondani, válságban van a nemzetközi szocializmus.” Vagyis Viktornak már akkor is igaza volt, amiből megint nem von le semmit, hogy a fél világ szerint már évtizedek óta válságban volt az a fránya szocializmus. Akár mondta Orbán Viktor akár nem. Arról nem is beszélve, hogy maga Viktor is eme válság terméke, mint olyan.

Egy igazi fideszesnek, mint amilyen Bayer Zsolt, akinek a zsebében ott lapul a Fidesz 5-ös számú tagsági könyve, mint Majakovszkijnak a szovjet útlevél, persze az időszámítás mindig Orbán Viktorhoz igazodik. Ha Viktor húsz egynéhány évvel ezelőtt mondta, hogy bajban van a szocializmus, akkor szerinte az egy fontos bejelentés volt, mint ahogy az mai is, amit most éppen a kapitalizmusról tett.

Ennél is fontosabb azonban szem előtt tartani, hogy mi történik egy társadalmi rendszerrel, mint például amilyen a szocializmus is volt, ha a mi Viktorunk bejelenti róla, hogy válságban van. Hát annak nem szívesen lennék a helyében, mert úgy megdől, mint a pinty. Tehát húsz egynéhány év múlva ki fog derülni, hogy a kapitalizmust is a Viktor buktatta meg, és ahogy az oroszokat, az IMF-et is ő küldte ki az országból és senki más. Igaz nem emlékszem, hogy sokan marasztalták volna az oroszokat, nem úgy mint az IMF-et, amit írásában erősen fel is emleget Bayer Zsolt.

Ok. A szocializmus megbukott. A kapitalizmus megbukóban van. Mi lesz utána? Bayer Zsolt nem hagy kétséget a jövőt illetően. „Ez az élhetetlen világ (a kapitalizmus szerk.) változik most. Élhetővé akar vergődni. Nemzeti reneszánszra vágyik.” Hah! A nemzeti reneszánsz! Ó minő szép dolog is az! Még ha a franc se tudja, hogy mi is az a nemzeti reneszánsz. És Bayer Zsolttól nem is tudjuk meg.

Csak a szentháromság lehet még ilyen szép, amit évszázadok óta milliók imádnak, de fogalmuk sincs mi a franc az. Pedig az is pont olyan egyértelmű, még ha három is, mint a nemzeti reneszánsz. Mivel a Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a legtöbb keresztény felekezet tanítása szerint a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek). A szentháromságbeli személyek egységéről, egyenlőségéről és különbözőségéről szóló tan a Szentháromságtan. Világos? Pont annyira, mint a Bayer Zsolt -féle nemzeti reneszánsz.

Opusa végén azt írja Bayer Zsolt polgártárs-elvtárs, arra utalva, hogy Magyarország kimondta a nemet az IMF-nek: „Sok-sok ilyen kimondott nemből épül az új világ. És egyre többen vagyunk. Idehaza is, külföldön is. Van remény.” Szerintünk is: Bangladesben több ezren vonultak az utcákra mert elégedetlenek a 10 ezer forintnak megfelelő minimálbérrel a textiliparban. Kínában sztrájk sztrájkot követ, és ugyancsak az alacsony bérek miatt. Nevezzük nevén, hogy Bayer Zsolt elvtárs is értse, a kizsákmányolás miatt.

Kisebb zavart okozott ugyanakkor a lelkes olvasók körében a cikknek az a része, amelyben Bayer Zsolt arról ír, miként állhatunk ellen a kapitalizmus földi helytartója, a gyalázatos IMF zsarolásának. Erről ezt írja a nagy gondolkodó: „Ebből az ördögi körből ki kell törni valahogyan. Például úgy, hogy nem veszünk fel több hitelt. Például úgy, hogy máshol keresünk forrásokat. Például úgy, hogy igenis nemet mondunk, igenis a nemzeti érdeket helyezzük előtérbe, igenis úgy, hogy megadóztatjuk a bankokat”.

Vagyis: nem veszünk fel hitelt (az IMF-től) és máshol keresünk forrásokat, vagyis mástól veszünk fel hitelt. Kitől? Hát a bankoktól. Hogy jó hangulatban, szívesen és főleg olcsón adjanak, ezért jól megadóztatjuk őket. A nemzeti érdekünk az, hogy olcsó hitelhez jussunk, ezért elzavarjuk az olcsó hitelt adó IMF-et, és felveszünk a szemérmetlenül gazdag és harácsoló bankoktól drágább hiteleket, akiket előtte adóval megsarcolunk. Ez a nemzeti reneszánsz. Logikus, mint a Szentháromság. Ha nem érted, ne búsulj! Nem érteni kell, hanem hinni benne. Mint az Atyában, a Fiúban és Szentélekben. Ámen. (zse)