Az USA alázza az Európai Parlamentet | Európai, Ndash, Nekünk, Usa, Keresztény, Mondjuk |...

Legfrissebb

Heti toplista

2010. Február 09. kedd, 10:51

Az Egyesült Államok megint egyszer a gyakorlatban tart bemutatót arról, hogyan is képzeli az euróapai partnerséget, az európai felelősségvállalást, amikor gusztustalan nyomásgyakorlással keresztül erőszakolja az európai néppárti frakció keresztény pártjainak áruló segítségével az akaratát a választott képviselőinken, és eléri, hogy – ahogy eddig engedély nélkül – ezután a belegyezésünkkel turkálhasson az európai magánemberek és cégek banki adatai között.

Természetesen csak is azért, hogy megnyerje nekünk a terrorellenes háborúját, amit a beleegyezésünk, sőt ellenkezésünk ellenére indított és vezet. Az európai parlament képviselői még hétfőn többségben voltak abban a véleményükben, hogy nem lehet megengedni Washingtonnak, hogy szinte minden ellenőrzés nélkül férjen hozzá az érzékeny adatokhoz, és adhassa át azokat akár harmadik félnek is, mint mondjuk Pakisztánnak, vagy hasonló, közismerten magas színvonalú adatvédelmi gyakorlatáról ismert országnak.

A várható fordulat a keresztény európai parlamenterek között persze nem egy megvilágosodás, egy jelenés eredménye, hanem hihetetlen amerikai nyomás következménye. A kormányok már jóval korábban összecsinálták magukat, és mindenbe beleegyeznek. Valószínűleg azt az alapelvet követve, hogy amit nem tudsz megakadályozni, azt támogasd.

Az USA döntéshozói, az EU-hoz rendelt nagykövettől Clintonova külügyminiszterig mindenki csatasorsba állt, hogy megpuhítsa a képviselőket, és nem riadtak vissza a durva nyomásgyakorlástól sem, ami persze nem túl szép szövetségesek között, de megszokottnak vehetjük az USA részéről, és úgy látszik Barackunk regnálása alatt sem lesz ez másképp.

Maga Obama is letette a saját voksát az ügyben amikor szemtelen módon arra hivatkozva, hogy az Európai Unió új vezetői súlytalanok, és Európának nincs külpolitikája, vagyis: nincs kivel, és nincs miről beszélni, lemondta a májusi EU-USA csúcsot, amit beszari vezetőink ezek után egy szó nélkül töröltek a határidős naptáraikból.

Azért szemtelen ez az amerikai álláspont, mert egyrészről nem szokás – legalább nem nyilvánosan – alázni a partner demokratikusan megválasztott vezetőit, azok súlytalansága miatt. Másrészt hazugság is, mert íme itt lenne a lehetőség, hogy a SWIFT egyezménynek titulált bankadatlopási gyakorlatot az USA megtárgyalja az Európai Parlamenttel, de ehelyett nagykövete szájával azt üzeni: ha nem szavazzuk meg az ő igénye szerint, akkor bilaterális egyezményeket köt a 27 tagországgal, vagyis megkerüli az EU vezető testületeit, a parlamentet is.

Azt azért – viccen kívül – jó lenne tudni, hogy milyen paradicsomot ígért Washington, vagy milyen poklokkal fenyegette a keresztény képviselőket, hogy majd egy éjszaka leforgása alatt így összecsinálták magukat. Azt ugyanis nem szeretném, ha elmagyaráznák a CIA-és fiúk, hogy nekünk az miért jobb, ha ők turkálnak a mi adataink között, és a nekünk is fontosakat visszaadják. Maguk dicsekedtek, hogy már hányszor figyelmeztetettek minket, az eddig még gyakorlatilag lopott adatok alapján felfedezett veszélyekre. Hogy tudniillik kinek a számlájáról kinek a számlájára utaltak pénzeket.

Ezek között persze nem szerepeltek azok az átutalások, amelyekből Európa szerte fuvarozta a CIA a titkos itt-ott lévő börtöneibe a terroristagyanús személyeket, köztük európai állampolgárokat, akiknek egy résztét most, mivel maga nem tud, és nem akar velük foglalkozni nekünk kell befogadni.

És kiütéseink vannak attól, hogy el kell higgyük: nem nézik meg a cégeink gazdasági tevékenységét tükröző átutalásokat, érdekesebb személyek kontóit, mondjuk beszervezés, vagy zsarolás céljából. Mondjuk, csak a példa kedvéért: tudjuk a bankszámládról, hogy... és ha nem szavazol így, vagy úgy akkor más is megtudja.

Már többször elvakartuk azokat a kiütéseinket, amelyeket a nagy terrorellenes maszlagtól kaptunk. De úgy látszik ennek nem lesz egyhamar vége, ha az amerikaiakra bízzuk. Márpedig szemmel láthatólag Európának nincs ereje arra, hogy csak egy ilyen ügyben is kinyissa a száját, ki merjen állni a saját érdekében. Kár. Kire várunk? Morvai Krisztinára? (zse)