Tíz nappal a német parlament alsóháza, a Bundestag után, a felsőház, a Bundesrat is elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyeket a német alkotmánybíróság szabott a Lisszaboni szerződés ratifikálása feltételéül. Ezek nagyobb beleszólást biztosítanak a parlamentnek azokba a kérdésekbe, amelyeknél a német állam szuverenitását korlátozzák Brüsszellel szemben.

Ez azt jelenti, hogy a szerződés ratifikálásához már csak Horst Köhler német köztársasági elnök aláírására van szükség, amire minden bizonnyal a közeli jövőben sor kerül. Az egyetlen bizonytalansági tényező, hogy még egy Lisszabonnal kapcsolatos beadvány van az alkotmánybíróságon, és nem kizárt, bár nem is valószínű, hogy ennek eldöntését is megvárja az elnök.

A 27 tagországból immár csak a cseh, a lengyel és a ír ratifikáció hiányzok ahhoz, hogy jövőre életbe léphessen a Lisszaboni egyezmény, amely minden eddiginél nagyobb hatalmat ad a brüsszeli bürokratáknak, az Európai Parlamentnek, és 2014-re be fogja vezetni a jelenlegi egyhangú helyett a többségi szavazást, és az EU-nak saját külügyminiszere, és remények szerint saját külpolitikája is lesz.

Az íreknél két hét múlva megismétlik a tavaly a Lisszaboni szerződést elvető népszavazást, és remény van arra, hogy ezúttal az igenek lesznek többségben. A csehek és a lengyelek esetében a parlament mindkét háza már régen ratifikálta a szerződést, csak a két jobboldali populista, EU-szkeptikus köztársasági elnök a cseh Klaus és a lengyel Kaczynski húzza az időt, és az ír népszavazás eredményére vár, bár Vaclav Klaus azt nyilatkozta, annak sikere esetén sem biztos, hogy aláírja a ratifikációs okmányt.  

Hozzászólások

Hozzáadás

Szólj hozzá!
Név:
Email:	Értesítés nélkülÉrtesítést kérek
Website:
Tárgy:
	Írd be a képen látható biztonsági kódot!

Powered by !JoomlaComment 3.20

3.20 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."