Az erős állami beavatkozás és az állam újra elosztó szerepének megmaradása, sőt erősödése ellenére tovább nyílt az olló Németországban a szegények és a gazdagok között. A társadalom 10 százalékának jut az összes jövedelmek 25 százaléka.

Még ennél is kirívóbb az egyenlőtlenség a vagyon tekintetében, ahol az arányt akár riasztónak is nevezhetnénk. A német lakosság 10 százaléka birtokolja ugyanis az ország magán kézben lévő vagyonának a felét.

Az adatok 2005-ig tartalmazzák a statisztikákat. Ezek szerint a jövedelmek egyenlőtlensége elsősorban a munkanélküliségre vezethető vissza.

A kereső hiánya a családban jelentős mértékben megemelte a gyerekszegénységi rátát, ami 1985-ben még csak a gyerekek 7 százalékát érintette.

Ma már a gyerekek 16 százaléka él olyan családban, ahol az egy főre eső jövedelem a fele az országos átlagnak. Ezzel Németország Japán, Írország, USA, Kanada és Lengyelország szintjén áll.
Valamennyi országban a szegénységben élő gyerekek esetében nagyon magas az olyan családok aránya, ahol a gyerekeket egyedül neveli az édesanya.

Egy német fenomén ezeknek az adatoknak az ismeretében, hogy a tartósan szegények Németországban a lakosság alig 2-3 százalékát teszik ki. A tartósan szegény, aki legalább három évig él a szegénységi szint alatt.

 

Hozzászólások

Hozzáadás

3.20 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."